PC World Hírek

PC World TV

PC World Hardver Hírek

PC World Szoftver Hírek

nonstop Mobil

2010. május 2., vasárnap

Windows Intune


A szolgáltatás a kis – és középvállalatok számára lehet hatékony, akik kiélvezhetik a frissítési garancia előnyöket anélkül, hogy a Microsofttal licencszerződést kéne kötniük.


A meghatározás

A Windows Intune a Microsoft szolgáltatása, ami online és offline elemeket is tartalmaz, mégis az Online szolgáltatások között szerepel. Ez egy olyan csomag, amibe a Microsoft nagyvállalati megoldásait gyűjtötte össze, és ezt az egységet pedig elérhető áron, havidíjas rendszerben árulja kis és középvállalatok számára.


Előnyök

A Windows Intune-nel a kis cégek jól tudnak járni, hiszen olyan frissítési garancia előnyöket élvezhetnek ki, amiket nagyvállalatoknak szántak. Ráadásul még mennyiségi szerződést se kell kötniük a Microsoft-tal. Tehát mennyiségi szerződéskötés nélkül juthatnak hozzá a Windows 7 Enterprise-hoz, és a Desktop Optimization Pack-et (MDOP), természetesen előfizetői havidíj ellenében. Utóbbi egyébként a Microsoft optimális munkakörnyezetet biztosító csomagja, ami több virtualizációs és felügyeleti megoldással is rendelkezik.


Amit kínál

Tehát akkor mit is kapnak pontosan a Windows Intune felhasználói? Windows 7 Enterprise, MDOP, ráadásul ezeken kívül még egy webes felügyeleti és karbantartási eszköz is jár nekik. Az interneten egy olyan felügyeleti konzolt kaphatunk, ami nyomon követi, konfigurálja az ügyfelek gépeinek állapotát, kezeli a központosított frissítést, távolról nyújt segítséget, gazdálkodik a központosított szoftverekkel. Így a cégek rendszergazdái egy helyről el tudják érni a klienseket, akik akár teljesen más földrajzi területen is élhetnek.


Vírusvédelem

Ez még nem minden, ugyanis az Intune tartalmazza még a Malware Protection Engine-n, a Microsoft vírusvédelmi megoldását is. De nincs egyedül, ugyanis a Security Essentials és a Forefront is rendelkezik a programmal. A vírusvédelemmel úgy tudják a rendszergazdák beállítani a szabályokat a felhasználók gépén, hogy az adott kliens gépéhez nem is nyúlnak, így a földrajzi elhelyezkedés nem számít. Az alkalmazás működését egyébként a felhasználók észre se veszik, így nem látják, amikor jeleket küld a munkaállomás állapotáról.


Még kezdetleges

Az megoldást még csak az az 1000 felhasználó érheti el (az Egyesült Államokból, Kanadából, Mexikóból és Puerto Ricoból), akik elsőként regisztráltak a tesztelésre. Ők még csak béta verziót használhatják, de egy éven belül a végleges verzió is megjelenhet, ami viszont már azoknak a kis – és középvállalkozásoknak lehet hasznos, akik 25-500 munkaállomással rendelkeznek, és nem akarnak licencszerződést kötni a Microsofttal.


Forrás: PcWorld (http://nonstopuzlet.hu/mi-az-a-windows-intune-20100420.html)


Kapcsolódó linkek:

http://www.hwsw.hu/hirek/44402/microsoft-windows-intune-pc-felugyelet-menedzsment-cloud-rendszergazda.html

Egy ragaszkodó ismerős: a Conficker féreg


Sokunk számára ismerős lehet a név, ami nem meglepő, hiszen már másfél éve ismerkedünk ezzel a ragaszkodó, de már annál kevésbé barátságos féreggel, ami még ma sem szeretne megválni tőlünk.


Nem frissítünk?

A Conficker féreg 2008-ban jött létre, és azóta folyamatosan fertőz. Elindulását magának a Microsoftnak köszönheti, hiszen a cég nyilvánosan beszélt egy sérülékenységről, ami kapóra jött a féreg készítőinek. Még csak pár hét telt el a féreg útnak indulása óta, amikor már sokan „megbarátkoztak” a „vándorral”, sőt, már arról is meg lehetett bizonyosodni, hogy komoly problémával állunk szemben. Ha úgy vesszük, pozitív hatásai is vannak a féreg jelenlétének, hiszen segítségével megtudhattuk, hogy sok olyan Windows tulajdonos van, aki nem frissíti megfelelően a számítógépét. A Microsoft bejelentése ugyanis nem csak a sérülékenységről szólt, hanem annak megszűntetéséről is. Ezt pedig sokan elmulasztottak, így az ő gépükön a hiba megmaradt, tehát könnyen sebezhetőek lehettek, a féregnek meg könnyű dolga volt náluk.


A háttérben tevékenykedett

Akkor vált igazán „híressé” (vagy inkább hírhedtté) a féreg, amikor a biztonsági cégek bejelentették, hogy a Conficker 2009. ápr. 1-jén kezdi meg hódításait, és nem tudhatjuk, hogy pontosan mennyit, de hogy nagy károkat fog okozni, az biztos. Ez persze elmaradt, így az emberek is kezdték elfelejteni a kártékony programot. És ugyan az embereket nem érdekelte a féreg, de ettől még az létezett, és terjedt, szép csendben, a háttérben.


Sok a fertőzött PC

A Qualys biztonsági cég több felmérést készített, amik során több százezer személyi számítógépet vizsgált át. A legfrissebb felmérés eredménye rámutatott arra, hogy minden 10. Windows még mindig nem tartalmazza a Microsoft által kihirdetett hibajavításokat, tehát ezek a gépek még mindig nincsenek védve a Confickertől, ami ma – még mindig – él és virul. Miután megismerték ezeket az eredményeket a cég dolgozói, még egy vizsgálatot hajtottak végre. Ebben az derült ki, hogy milyen arányban terjed a féreg a PC-k között. Az eredmény pedig nem túl bíztató: 1000 Windows alapú rendszerből 25 a fertőzött.
A Conficker a PC-k 10%-án tudja kihasználni a biztonsági rést okozta sérülékenységet. Ez – számukra – egy nagyon jó arány, mert áltagosan a PC-k 7-8%-a marad javítatlanul egy ilyen biztonsági rés.


A Conficker nem csak árt

A féregnek – mint ahogy azt a cikk elején már olvashattuk – vannak pozitív hatásai is. Egyik a fent már említett figyelemfelhívás a nem megfelelően frissített rendszerek kockázatosságára, a másik pedig az, hogy a féreg rámutatott, hogy a kutatóknak és a cégeknek össze lehet fogni, és össze is tudnak fogni. Ez meg is történt, célja a kockázat csökkentése, neve pedig a Conficker working Group, azaz a Conficker Munkacsoport. Rögtön a féreg indulása után indult, és még ma is működik (igaz, kevésbé aktívan), még ma is tartanak megbeszéléseket hetente. De – sajnos – még szükség is lesz rájuk egy darabig.


Forrás: PcWorld (http://nonstopuzlet.hu/a-conficker-masfel-ev-utan-is-fertoz-20100409.html)


Kapcsolódó linkek:

http://index.hu/tech/biztonsag/2009/03/30/arpilis_elsejen_sujt_le_a_conficker_az_internetre/

http://index.hu/tech/biztonsag/2009/04/01/nem_okozott_vilagveget_a_conficker/

http://www.sg.hu/cikkek/66462/rossz_aprilisi_trefa_ismet_tamadhat_a_conficker

http://www.sg.hu/cikkek/66462/rossz_aprilisi_trefa_ismet_tamadhat_a_conficker

http://biztonsagportal.hu/nehezen-kezelheto-conficker-fereg.html

Hacker napló: miért és pontosan mit csinálnak ők?


Egy hacker rossz ember. Mindenki így gondolja. De így is van? Nem lehet, hogy ugyanolyan emberek, mint bárki más? Nem lehet, hogy igazából nem is ők tehetnek róla, hogy ilyen „munkát” kell elvállalniuk? A cikk ezekre a kérdésekre igyekezett választ találni.

Etikus hacking

Az etikus hacking a jó hackelés, ami nem okoz kárt, hanem jó célokra használják fel. Szakmailag lehet ugyanolyan, mint a „rossz” hackelés, a lényeges különbség abban van, hogy hogyan használják fel, amit „alkottak”. Az etikus hackerek (penetration testerek) munkájuk eredményét nem saját maguk számára, önös érdekből hozzák létre, hanem egy megrendelő számára, így igyekeznek teljes alkotásokat létrehozni. A hackereket viszont nem érdekli se a teljesség, se a megosztás. Amiben megegyeznek, az pedig az, hogy felfedezzék egy rendszer hibáit, sérülékenységét, majd erre felhívják mások figyelmét is. A biztonsági szakemberek a hackerek ellen küzdenek, ez a cikk pedig bemutatja 4 különböző hacker titkait, véleményét.

Miért?

Miért akar valaki betörni egy informatikai rendszerbe, hiszen, ha egy átlagember meglát egy nyitott hátsó ajtót, nem érez késztetést, hogy belépjen? Egy hacker viszont igen. Sőt, ő úgy érzi, ha nyitva van, akkor annak oka van, méghozzá, hogy akárki benézhessen, vagy akár bemehessen.

Következmények nélkül

A magyarországi hackereknek jó dolguk van, hiszen már a hackelésnek nincsenek következményei. Az egyik hacker (legyen H1) példát is mondott a mai állapotra: "Amikor egyik haveromat végtelenített telefonkártyával elkapták komolyan megijedt. De aztán az ügyét kezelő emberekről hamarosan kiderült, hogy semmivel sem etikusabbak, mint Ő maga, amikor a tőle elvett kártyát eladták másoknak." Ha bele gondolunk, valóban nem hallunk semmilyen feljelentésről, bűnesetről, se megtorlásról, ami a hackereket érné. Azért mert nincs is. Miért tér mégis „jó útra” egy hacker? H1 erre is megmondja a választ: "a telefonkártyás haverom sem azért vonult vissza a hackerkedéstől, mert félt a konzekvenciáktól, hanem mert elég pénzt szedett össze vele ahhoz, hogy megnyugodjon". Ennek a következmények nélküliségnek az is az oka, hogy a vállalatok nem szeretik kiteregetni a „szennyest”, nem szeretik szétkürtölni a gyengeségüket. H1 szerint, ha nem tudnák letagadni a balhékat, akkor kiderülnének a valódi problémák, és így akár valódi megoldások is létrejöhetnének.

Tudatosság

H4 tudja ugyan, hogy kárt okoz a cégnek, de nem érdekli: "Nem érdekel, hogy egy hacking nyomán kinek, mennyit kell dolgoznia. Törődtek volna többet a biztonsággal, akkor nem lenne erre szükség."
A hackerek sokszor azért teszik azt, amit tesznek, hogy megmutassák, mennyire sérülékeny is a rendszer. H3 szerint: "Ha látom, hogy a behatolásvédőn alapértelmezett beállítások vannak, akkor két dolgot tudok: pénz van, szaktudás nincs", ez idegesíti a hackert, és szeretne rajta változtatni. H2 se méltányolja a dolgot: "Megcsinálják pár forintból a rendszert, és drágán eladják, miközben a valódi szakmai tudást nem fizetik meg a cégek. A hacker sok esetben csak rá akar világítani a problémára."

Elutasítás

Ha a hackerek bármelyik céghez közeledhetnének, nem számíthatnak másra, csupán elutasításra, fenyegetésekre, 1-2 millió forintos megbízatásokra. H3 tudja ennek az okát: "Miért van az, hogy a cégek jogosultsági mátrix készítésére 100 milliót költenek, betörési tesztekre pedig 2 milliót? Mert nem értik, hogy valójában miről szól ez az egész, és mert lehet, hogy nem is tudnak a saját sérülékenységeikről"

Papírhackerek és hozzá nem értő emberek

Papírhackereknek nevezik a valódi hackerek azokat az embereket, akik úgy tesznek, mintha a valódi hackerekkel megegyező tudásuk lenne, hogy értenek a biztonsághoz, és erről természetesen papírjuk is van. H4 azt mondta, hogy a hackerek olyan rendszerekbe törnek be, ahol az üzemeltetők nem értenek a dolgukhoz. H1 még hozzáteszi: az ilyen rendszerek mindig törhetőek, még akkor is, ha van időnként penetration testing".

Deface

A deface a weboldalak megváltoztatását jelenti, H2 szerint pedig nem nehéz megváltoztatni egy oldal tartalmát. Nem becsüli le a módszert, hiszen ismeri a politikai és a figyelemfelhívó lehetőségeit, de úgy gondolja, csak akkor van értelme a daface-nek, ha mélyebb szakmai problémákra mutat rá. H2 mesélt egyik társáról, aki bármelyik weboldalt képes volt megváltoztatni. Leghatásosabb tette az volt, amikor egy weboldalra kitett egy form-ot, amibe ha valaki beírt valamit, akkor azt a webszerver adminisztrátori jogokkal lefutatta, és ehhez instrukciókat is csatolt. Így nem a hackert, hanem a látogatót büntették. Ez a módszer ironikus, a hackerek látásmódját tükrözi.

Hova egyszerű betörni?

A hacekerek szeretnek olyan helyekre betörni, ahol nagyon sok védelem kéne, de nagyon kevés van. Ilyenek a kórházak is, ahol az informatikai biztonság van az első helyen – hátulról számolva. A hackerek történeteikkel, tapasztalataikkal egyértelműen bebizonyították, hogy egy kórházban a betegadatokhoz hozzáférni pofon egyszerű, elég hozzá, egy alapszintű hackertudás.

Ipari kémkedés

Az ipari kémkedés Magyarországra való beszivárgásáról különböztek a hackerek véleménye. Valaki szerint ez még csak kezdetleges itt nálunk, de pl. H3 azt mondta, hogy napi szinten előfordul, főleg egy belső ember lefizetésével. "Egy kisebb elektronika alkatrészeket gyártó magyar cég munkatársát például jövedelmező amerikai állás várta, a hazai vállalat összes szakmai adatát tartalmazó CD-vel együtt." – mondta. Ez még nem minden, ezután még egy olyan hihetetlen kijelentés következett, amiben mindannyian egyetértettek: "Ma a CIO-k is viszik az adatokat, amikor egyik cégtől a másikhoz mennek dolgozni."
"Egy ismert üdítőipari vállalatot figyelmeztette a másik, szintén nagy üdítőipari cég, hogy egy bizonyos kollégájuk értékes adatokat akar nekik értékesíteni." – meséli H1. A kivizsgálások során egy trójai program segítségével kiderítették, hogy az említett személy és a figyelmeztető cég nem akkor kerültek először kapcsolatba, sőt az adatlopás is már rég megtörtént. A figyelmeztető cég is csak megpróbálta elrejteni saját bűnét.

Hétköznapi emberek

A 4 hacker biztosított arról, hogy a legtöbb hacker átlagos életet él, átlagos dolgozóként. H1 ismer egy neves bankban dolgozó főtanácsadót, aki mellesleg aktív hacker is. De sok olyan rendszergazda van, akit nem becsülnek meg eléggé, elhanyagolják, ezért ő is hackerkedik. Sőt, egy bizalmi pozícióban lévő biztonsági tanácsadó cég egy munkatársa is távozott egy konkurens biztonsági céghez, az első cég összes adatával együtt.

Alulértékeltek

A hackerek szerint a biztonságért felelős szakemberek munkáját minden szempontból alulértékelik. Biztonságban érzik magukat a cégek, úgy érzik, az álvédelem és a papírpajzs meg tudja védeni őket, azonban ez eléggé kétséges. H4 elmesélte, hogy volt egy legális hacking munkája, ahol azt kérték tőle, hogy ne ő, hanem egy CISA végzettségű kollégája írja alá a riportot. Úgy gondolták, így műszakilag is megalapozott lesz a jelentés.

Hol próbálhatóak ki a tanultak?

A hackerek számára a legfontosabb a szakmaiság, hogy profik legyenek saját szakmájukban, legfőbb ismertetőjelük pedig az IT-re specializáltság. H2 feltesz, majd megválaszol egy fontos kérdést: "Hol lehet kipróbálni az új dolgokat, amiket tanulunk? Éles rendszereken, működő infrastruktúrákon. Máshol csak laborkísérlet lenne." H1 hozzáteszi: „persze az egyszerű szkennerképzőben tanultakat bárhol ki lehet próbálni, viszont a bonyolultabb hack-ekhez komplex, élő környezet kell."

A már létező biztonsági elemek hatásfoka

H3 így vélekedik a mai vírusirtókról: "A mai vírusirtók ritkán találnak komoly dolgokat. Egyedi vírussal szemben általában tehetetlenek." A profi hackereken nem fognak ki a hagyományos biztonsági eszközök. Támadni sokkal könnyebb, mint védekezni. H4 a hackelés határairól is beszélt: Vannak olyan rendszerek, amiket nem nehéz feltörni, ha van elég befektetett anyagi és szellemi tőke. De van, hogy nem éri meg annyit belefektetni, amennyit az a munka igényelne.

Nagy meglepetéseket okozott ez a cikk, hiszen kiderült a hackerek motivációja, gondolkodásmódja, sőt azt is megtudhattuk, hogy a hackerek is velünk dolgozó emberek, akik nincsenek elszigetelődve, mint páran azt gondolhatják. Talán ha többet foglalkoznánk velük, jobban megbecsülnénk őket, akár ők építhetnék föl a biztonsági rendszereiket is.

Forrás: PcWorld (http://nonstopuzlet.hu/betekinto-a-valodi-hekkerek-mindennapjaiba-20100429.html)

Kapcsolódó linkek:

http://gnuwin.epfl.ch/articles/hu/esr3hackerhowto/hacker-howto.html

http://index.hu/tech/biztonsag/2010/05/01/az_etikus_hacker_atmegy_a_falon/

http://dudikoph.hu/kialtvany.php

http://hvg.hu/Tudomany/20100325_twitter_hacker_kaloz